ZSIBÓ ÉVSZÁMOKBAN

Deák Zoltán
Szabó Csaba

1205-1235 - CHYBUR néven ebből az időszakból származnak a Zsibóval kapcsolatos első feljegyzések.

1281 - Olivér alkirálybíró 1281-ben keltezett levele SYOU (Sibo) települését is megemlíti János erdélyi püspök birtokvitáival kapcsolatban.

1383 - Zsigmond király adománylevele szerint a helység a Kasulyi Jakcsi mester fiainak, Györgynek, Istvánnak és András királyi kincstárnoknak tulajdonába került.

1387 - SIBOTHELEKE, 1423-ban SYBO, 1460-ban pedig ZYBO néven szerepel a kordokumentumokban.

1475 - Ez évtől kezdve a település a Jakcsi család birtokát képezi. Hosszú évtizedekig az is marad.

1543 - Zsibón 18 kapu után adóztak Jakcsi Mihály jobbágyai. A lakosság száma hozzávetőlegesen 380 lélek.

1545 - Hadad várához tartozik, és az okiratok SIBO néven említik.

1549 - SYBO nem engedte meg, hogy megszámlálják lakosait, arra hivatkozva, hogy szabadságot nyertek János királytól. Lakossága becslések szerint

1550-ben elérte a 480 lelket. (Ez évben Jakcsi Mihály jobbágyait 24 kapura becsülték.)

1553 - Az immár Kővárhoz tartozó Sybón 14 kapu után adóztak Jakcsi jobbágyai.

1564 - A hadadi várhoz tartozó Sybón nem engedték meg, hogy összeszámlálják a Jakcsi-árvák jobbágyait.

1570 - A lakosság száma eléri a 440 lelket. (22 kapu után adóztak Jakcsi Boldizsár jobbágyai.)

1571 - Zsibó harmincadszedő hellyé válik.

1581 - Hosszas pereskedés után a birtok Jakcsi Boldizsár feleségére, Révai Annára marad.

1582 - Először jelenik meg az okiratokban a ZSIBÓ név. Középszolnoki mezővárosként említik.

1584 - Az 1575-ös Békés Gáspár-Báthory István-féle, az erdélyi fejedelemség trónjáért folyó polgárháborúban Wesselényi Ferenc Báthory mellé áll. A győztes fejedelem (később lengyel király) Zsibót hálából Wesselényinek adományozza. Zsibó évszázadokig Wesselényi-birtok marad.

1618 - SIBO birtokot 4500 forint ellenében Gyulafi Zsuzsannára, Sámuelre és Borbálára íratja Wesselényi Pál.

1660-1665 - A II. Rákóczi György vezette szerencsétlen lengyelországi hadjáratot követő években Zsibót törökök, tatárok, fosztogató jobbágyok dúlják.

1703 - A zsibói birtok 8 faluja: Csiglen, Karika, Huszia, Kisgoroszló, Nyirsid, Róna, Prodánfalva és Turbuca. Az adóösszeírási ív 49 jobbágycsaládot és 23 puszta telket jegyzett fel.

1705 - A II. Rákóczi Ferenc által vezetett kuruc sereg november 11-én a zsibói szorosban vereséget szenvedett Herbeville tábornagy, császári főparancsnok hadaitól. , - (Rákóczi Szamosújvárra vonul vissza.)

1715 - 216-ra csökken a lakosság száma. Ebből 198 magyar és 18 román. A tíz év alatt bekövetkezett népességcsökkenés az 1705-ös csata nagyságára és következményeire is enged következtetni.

1715-től kezdve viszont a lakosság lassú, de állandó gyarapodását érhetjük tetten.

1720 - A lakosság száma 252. (Mind magyarok.)

1733 - 14 román családot is feljegyeztek.

1748 - Az okiratok először említik a zsibói iskolát, melynek tanítója Salamon György volt.

1749 - Wesselényi István és felesége, Dániel Polixena felépítteti a XIII. századi gótikus templom helyére a ma is meglévő református templomot, amelyben a kehely alakú szószék és úrasztala lapja a híres zsibói alabást-romnak nevezett márványféléből (szemcsés gipszből) készült.

1760-1762 - A birtok kilenc falut számlál, összesen 384 gazdasággal

1771 - Id. Wesselényi Miklós felépítteti a lovardát.

1775 - Meghal Dániel Polixena, id. Wesselényi Miklós neje.

1777 - Id. Wesselényi Mjklós, megszökteti a szebeni zárdából jövendőbeli feleségét, Cserey Farkas történetíró lányát, Helénát.

1778 - Megkezdődik Erdély egyik legszebb barokk kastélyának az építése. A munkalatok több mint harminc évig tartanak.

1781 - Id. Wesselényi Miklós hirtelen haragjában felfegyverzi a zsibóiakat, és megostromolja a közeli Csákigorbón Haller János grófot. Wesselényit ezért a tettéért 1785- ben a kufsteini börtönbe zárják. 1789-ben helyezik szabadlábra. Ez évben Zsibó lakossága 529 fő.

1796 - Megszületik id. Wesselényi Miklós és Cserey Heléna 13. és egyben utolsó gyermeke, ifj. Wesselényi Miklós.

1797 - Id. Wesselényi Miklós nem engedte meg, hogy Zsibón és másutt levő jószágain összeírják a birtokosokat és más személyeket, akik a (Napóleon elleni) "hadi segedelemhez" hozzájárulhattak volna.

1781 - A reformátusok száma 500. A hívek számának növekedése 1802-ben tetőzik (583 lélek), majd 1820-tól kezdve csökkenni kezd. 1844-ben viszont már 697 református lelket jegyeznek fel.

1798 - Feljegyzések a zsibói iskola tanítójáról, Butsi Györgyről, aki 1817-ig irányította az iskolát.

1798-1808 között a kolozsvári színtársulat - melynek egyik mecénása Wesselényi volt - nyolcszor is (huzamosabb ideig) Zsibón tartózkodott.

1800 - Az első feljegyzések a templom orgonájáról.

1802 - A lakosság száma 583.

1805 - Kazinczy Ferenc első erdélyi útja alkalmából Franz Neuhausert, a fiatal festőművészt találja Zsibón, aki a kastély ebédlőjének vászonra festett vadászjelenetein dolgozik.

1809. okt. 25. - Meghal id. Wesselényi Miklós.

1810 - Elkészül a zsibói Wesselényi-kastély.

1817 - Az iskola rektora Kispál Sámuel.

1820 - Ifj. Wesselényi Miklós megismerkedik Széchenyi Istvánnal, aki nagy hatással van a fiatal báróra. Zsibó lakóinak száma 546.

1826-1832 - Veszprémi István a tanító.

1831 - Megjelenik Wesselényi Miklós Balítételekről című munkája.

1840 - A virágzó Wesselényi-gazdaság tízezer birkát számlál.

1842 - Az óvodai nevelés kezdetei.

1844 - Wesselényi Miklós teljesen megvakul. (Zsibó lakosainak száma 697.)

1845. máj. 7. - Deák Ferenc, Vörösmarty Mihály, Kemény Zsigmond és Beöthy Ödön zsibói látogatása.

1847 - Zsibó lakosságának vallási megoszlása a következő: 3 római katolikus, 43 görög katolikus, l evangélikus és 843 református, 2 egyéb vallású.

1848 - Wesselényi birtokát az akkori idők legkorszerűbb mintagazdaságaként tartják számon.

1848. márc. 20. - Felolvassák Wesselényi jobbágyfelszabadító nyilatkozatát.

1849. aug. 25. - 12 nappal a honvédsereg Görgey tábornok által vezetett főeröinek világosi fegyverletétele után (itt 32 ezer ember adta meg magát), Kazinczy Lajos is leteszi a fegyvert a kastély udvarán. A hivatalos okmányokat a kastély nagytermében írják alá. Kazinczy Lajos -Kazinczy Ferenc nyelvújító és író fia - serege összesen 4 ezer honvédet számlált.

1850. ápr. 30. - Meghal Wesselényi Miklós. A grafenbergi gyógykezelésről hazautazóban a hajón megfázik, tüdőgyulladást kap. Rokkant szervezete a pesti Emmerling-fogadóban adja fel a küzdelmet. Hamvai a zsibói Wesselényikriptában nyugszanak.

1862-1865 - Verestói György a tanító (1865-1887 között Végh Gyula).

1870 - A lakosság száma eléri az 1524-et; ebből 1151 református, 56 romai katolikus, 271 görög katolikus, 7 unitárius, 39 izraelita. (A forradalom utáni népességcsökkenést 1860-ban 636 lélek élt Zsibón, nem utolsósorban a háborút követő kolerajárvány számlájára lehet írni.)

1870-1919 - Kispál Miklós a tanító.

1886 - Felépül a római katolikus templom.

1890 - Zsibó lakossága 2279 lélek. Ebből 1908 magyar, 328 román, 24 német, 2 tót, 2 horvát és 19 egyéb nyelvű. A házak száma 355.

1890. okt. 1. - Megnyitják a Dés - Zsibó - Zilah vasútvonalat, amelyet néhány év múlva Nagybányáig hosszabbítanak meg.

1895 - Zsibón két elemi iskola működik: egy állami és egy római katolikus.

1897 - Petri Mór szerint megnyílik Zsibón Erdély első óvodája.

1899 - Új épületet emelnek az állami iskolának.

1900 - A század elején a következő utcaneveket említik: Felszeg, Alszeg, Kolozsvári, Csonkás és Szőlő (sikátor).

1910 - A lakosság száma eléri a 3047-et.

1912. nov. 14. Megalakul az ASTRA erdélyi román kulturális szervezet zsibói fiókja. Elnöke Teofil Dragomir, titkára Dr. Aurél Heţco.

1914-1923 - Csendes Imre a tanító.

1918. nov. 29. - A gyulafehérvári Nagy Román Nemzetgyűlésre Gheorghe Petrucă vezetésével - megindulnak Zsibó román küldöttei.

1919 - -Megnyílik az első román tannyelvű iskola. Kinevezett román tanítónője Ana Sima, a magyar tagozaté Kiss Gizella.

1923-1940 - Bereczki Lajos igazgató-tanító vezeti a magyar iskolát.

1930 - A lakosság száma eléri a 3453-at.

1934 - Inasképző iskola létesül, étkezde és 1807 kötetes könyvtár.

1937 - A vasúti fűtőház megnyitásának éve.

1944. okt. 16. - Zsibóra bevonul a román hadsereg.

1945 - Megalakul a földosztó bizottság. A földreform keretében a Teleki- és Béldi-birtokokból összesen 611 hold földet osztanak ki a parasztoknak és a háborús özvegyeknek. Megalakul a helyi kommunista szervezet.

1946 - Megalakul a Magyar Népi Szövetség.

1950 - Az eddig közigazgatásilag járásközpontként számon tartott Zsibó Kolozs vármegyéhez tartozó rajonközponttá válik. (Rajoni státusát 1960-ban veszti el, amikor is a zilahi rajonnak rendelik alá.)

1959 - Egyesül a román és a magyar iskola; az V-XI. osztály a Wesselényi-kastélyban kap helyet. Az egyesített iskola 1 igazgatóval, 2 aligazgatóval, 35 tanárral és 13 tanítóval kezdte meg a tanévet.

1962 - A társas gazdálkodást felváltja az erőszakosan megalakított mezőgazdasági termelőszövetkezet.

1966 - A lakosság száma 4968.

1967 - Elkészül a 16 tantermes új iskolaépület. Ezzel a városnak önálló líceumi oktatása lett, de sajnos magyar tagozat nélkül.

1968 - Zsibó városi rangot kap. Hozzákapcsolják a közeli falvakat, Rónát, Husziát, Őrmezőt, Kucsót. A városi lakosság ilyentén 7576-ra nő. Felerősödik a zsibói, egykoron messze földön ismert gazdálkodás lezüllesztésének folyamata. Előbb a társas gazdálkodásra erőszakolják a gazdákat, aztán a mezőgazdasági termelőszövetkezetbe. Az RKP utasítására "meggyőzéssel" csikarják ki az emberekből a belépési nyilatkozatot. Drámaian csökken az állatállomány és a szövetkezeti munka minősége. A hatvanas évek derekán megkezdődik az ifjúság városra való elvándorlása. Megkezdődnek a tömeges építkezések, 1980-ig két lakótelep épül fel. A várossá nyilvánítás előtt egyetlen ipari üzeme volt Zsibónak: az asztalosipari termékeket előállító "Vörös Csillag". A vállalat viszont 1978-ban felbomlott, és részlegei - a munkásokkal együtt Zilahra kerültek.

1969 - Felépül a 400 férőhelyes kultúrház.

1970 - A lakosság száma eléri a 7121 lelket. Megalakul a mezőgazdasági gépállomás.

1971 - A létrehozott Pionírház a Wesselényi-kastélyban kap otthont. Az építkezések során fokozatosan eltűnik a régi Zsibó: utcasarkokat bontanak le, s két teljesen új városnegyed épül. Fokozatosan kialakul az új Zsibó, betonelemekből készült, rosszul kivitelezett tömbházaival, zöldövezetek nélkül.

1980 - A város lakossága 11.525-re nő.

1980-1988 - A felgyorsult építkezési ütemet jelzi az 52 új tömbház és az új munkahelyeket biztosító gyárak - így például a Zsibói Készruhagyár működésbe helyezése.

1992 - A lakosság száma 11.980.

1995. dec. - A város magyarsága CHYBUR - ZSIBÓ 1205-1995 jeligével Zsibó fennállásának 790. évét ünnepelte.


Alap kiadás:
Torony Erdély kapujában. Tanulmányok Zsibó életéből, Zsibó, 1996.

# fő menü # Wesselényi Miklós és Zsibó # címoldal #